A mesterséges adalékanyagok és tartósítószerek napjainkra furcsamód hűtőnk és kamránk tartalmának elfogadott alapanyagai lettek. ♀️ Noha ezeket a vegyületeket a baktériumok ellen vetik be, gyakorta eredményeznek káros reakciókat, sőt, önmagukban akár mérgezők is lehetnek. A szándék egyértelmű, hiszen egyéni és élelmiszeripari szempontból is fontos, hogy az ennivaló minél hosszabb ideig elálljon. A kérdés már csak az, milyen eszközzel és milyen áron érjük ezt el? ❓ Az ételek tartósítása régebbre nyúlik vissza, mint azt gondolnánk, de vajon hogyan jutottunk el az egyszerű fűszerektől a mai egészségkárosító verziókig és fogyasztóként milyen technológiában bízhatunk egészségünk megőrzése érdekében?
Tartósítószerek a múltból
Az élelmiszer-adalékanyagok témája valóságos aknamező, hiszen számtalan ellentmondásos információ kering a kérdéskörrel kapcsolatban a világhálón. Ahhoz azonban nem kell egy véleményen lennünk, hogy tudjuk, maga a törekvés majdhogynem egyidős az emberiséggel. Az egész tulajdonképpen ételt ízesítő hozzávalókkal kezdődött még i.e.3000 körül, amikor megindultak az első kereskedelmi karavánok megpakolva illatos fűszerekkel
– ez volt ugyanis az élelmiszerek tartósításának leggyakoribb módja.
Tudtátok, hogy az indiai curryt például kimondottan erre a célra fejlesztették ki? Az extra csípős összetevők megakadályozták a mikroorganizmusok szaporodását, éppúgy, ahogy a későbbiekben használatos füstölési módszer, vagy a só, mely kifejezetten értékes árunak számított az ókorban.
Az idő előrehaladtával gombamód szaporodtak a különféle tartósítási technológiák. Sóoldat, ecet, alkohol, olajok, tejsav. Többszáz évnek kellett eltelnie, mire a 19. században megjelentek a hagyományostól eltérő, kémiai tartósítószerek az élelmiszerekben, melyek a 20. század fogyasztói társadalmában terjedtek csak el igazán.
Tartósítószerek és betegségek
A hosszú ideig frissen maradó élelmiszerek iránti növekvő kereslet kihívások elé állította a forgalmazókat az élelmiszerek biztonságát és minőségét illetően. A mesterséges, kémiai anyagok ezekre a kihívásokra igyekeztek választ adni, a frissesség megőrzése mellett azonban nem számoltak az esetleges negatív mellékhatásokkal. A tartósítószerek ennek következtében mindinkább olyan anyagokká váltak, melyekből valószínűleg nem fogyasztanánk, ha ránk törne az éhség. Ugyanakkor tekintve, hogy mára több mint 300-ra nőtt az élelmiszeriparban felhasznált típusaik száma, sajnos szinte megkerülhetetlenné váltak.
Allergiás tünetek, súlynövekedés, májbetegségek, asztma, gyulladások, vese – és pajzsmirigy károsodás.
Sorolhatnánk a tartósítószerek számlájára írható egészségügyi problémákat.
A legkárosabb adalékokat megtalálhatjuk fagyáselleni és festékeltávolító anyagként (propilén glikol és karboximetilcellulóz), salétromsavként (nátrium nitrát) vagy vegyi gátlószerként (malein hidrazid). Már pusztán nevüket tekintve sem túl bizalom gerjesztők. ☠️ A Centers for Disease Control (CDC) becslései szerint évente
5 000 halálesetet okoznak az ehhez hasonló élelmiszeripari megbetegedések.
POLCZ megoldás
Felismerve a kockázatot, elindult egy újfajta törekvés is és szerencsére egyre több gyártó/forgalmazó igyekszik csökkenteni, vagy teljesen kiiktatni élelmiszereiből a nem kívánatos összetevőket. (Bár azért nem árt időt szánni a címkék alapos fürkészésére!) Büszkék vagyunk rá, hogy készételeink gyártási folyamata során csak olyan alapanyagokat vásárolunk, melyek rendelkeznek a megfelelő tanúsítványokkal és már alapanyagszinten sem tartalmaznak felesleges adalékokat. A POLCZ konyha szorgos háziasszonyai végigböngészik a termékek összetevőit, hogy elkerüljék például a csomósodásgátlóval dúsított sót vagy a tartósítószeres mustárt.
A húsok sem maradnak ki a szigorú mustra alól! Csak hagyományos feldolgozású, színhús termékek kerülhetnek darálónkba, messziről elkerülve a ,,csontokról mechanikus úton lefejtett hús” fogalmát.
Úgy válogatjuk össze a hozzávalókat, mintha a saját ebédünkhöz vagy vacsoránkhoz tennénk, vagyis mi is megvesszük azt a kókuszolajat, melyet egyébként valamelyik bioboltban szereznénk be. Ezért ilyen jó ízűek a POLCZ-os ételek, mert szuper alapanyagokból, aromák, ízfokozók nélkül készülnek, mintha csak otthon, a konyhában főztük volna őket.
Hagyomány és modernitás
Noha a hagyományos befőzésielv nem változik, természetesen mi is a modern technikát hívjuk segítségül, pontosabban a magas hőmérsékletet (100°C fölött), melyen a romlást okozó baktériumok már életképtelenek. Hogy szaporodásuk ne indulhasson újra, vákuumot alkalmazunk, így a légmentességnek köszönhetően ez a folyamat megszakad, a káros mikroorganizmus pedig, ami a romlást eredményezné garantáltan elpusztul.
Az eljárásnak köszönhetően kedvenc POLCZ csemegéiteket nyugodt szívvel eltarthatjátok közel egy évig hűtés nélkül is. Felbontás után már csak 2 perc melegítés, és már kész is a tápanyagban gazdag, laktató ebéd vagy vacsora, pont úgy, mintha frissen főztétek volna. Adalékanyagoktól, tartósítószerektől mentesen, ahogy a „régi szép időkben”.
15 féle POLCZ étel online vásárlása
